Kakaó Nagykövet Tóth-Tatai Lilla

Frissítve:
2024.02.15.

A bejegyzés Affiliate linkeket tartalmazhat!

Az interjú sorozatom első főszereplője a Kakaó Nagykövet, Tóth-Tatai Lilla.

Lilla jelenleg Bécsben él férjével és az 5 éves kisfiával, előtte 5,5 évig Cambridge-ben, Angliában lakott, ahol is a csokis karrierje kezdődött. Egyébként végzettségét tekintve fordító és konferenciatolmács, angol és francia nyelven. 35 éves kora ellenére irigylésre méltó tudással rendelkezik a csokiról, tényleg nem véletlenül a csokoládé szakértője.

Örömmel tölt el újra és újra olvasni Lilla történetét, valóban nagyon motiváló, hogy a szenvedélye egyenlő a munkájával és imádja!

A csoki imádat hogyan, mikor kezdődött?

Azt szoktam mondani, hogy mindig is édesszájú voltam, mert gyerekkoromtól kezdve nagyon szerettem a csokit, a süteményeket, édességeket. Imádtam nézni a nagymamámat, amikor süteményt sütött, csokit olvasztott. Aztán nyertem két belépőt az egyik első Édes Napok rendezvényre, akkor még a Budai Várban volt, és ott láttam először márványlapon temperálni egy bonbonkészítőt. Megbabonázva néztem, meg is kóstolhattuk a frissen készült bonbont, és rákérdeztem, hogy milyen végzettség kell ahhoz, hogy valaki bonbonkészítő legyen. Egy év múlva már a műhelyében voltam workshopon, ahol megtanította nekem az alapokat, a temperálást, a különféle bonbonok készítését. Aztán Angliába költöztünk, és a szakmámban nem tudtam elhelyezkedni, így jött az ötlet, hogy megpróbáljak bekerülni a helyi kis csokiboltba. Ez 4 hónapon belül sikerült is. Itt bolti eladóként dolgoztam, de rövid időn belül a helyben készített ízesített táblás csokikat is én készítettem nap, mint nap az üzlet kirakatából is látható picike konyhában. Mellette autodidakta módon kerestem a tanulási lehetőségeket, online kurzusokat, könyveket, csokoládés rendezvényekre jártam.

Lilla egy cambridge-i csokiboltban dolgozik, 2013-ban

„Kisbogár” néven indítottál blogot már jó néhány évvel ezelőtt. Ez volt az első út, hogy a csoki iránti szereteted kiteljesítsd? Vagy egyáltalán miért, milyen céllal kezdtél a blogírásba?

A Kisbogár úgymond egy fejlődési napló volt számomra, az otthoni kísérletezéseimet, az online kurzusokon tanult technikákat örökítettem meg ilyen formában, mert mindig imádtam írni, a fotózás is érdekelt, és akkoriban már nagyon jó blogos közösség volt gasztro témakörben is. A bonbonok mellett sütemények, más édességek receptjeit is megosztottam itt, illetve csokoládés útinaplókat (mert bárhová megyek, elsőként a csokiboltokat keresem meg!) és a csokifesztiválok, rendezvények beszámolóit is. Mondhatni öncélúnak indult, de nagyon sok pozitív visszajelzést kaptam és egyre többször kérdéseket is, hogy segítsek ebben-abban. Főként a temperálással kapcsolatban szoktak tőlem segítséget kérni, vagy hogy egy-egy alapanyagot hol lehet a legkönnyebben beszerezni.

Milyen tapasztalatokat gyűjtöttél, szereztél azért, hogy a csokoládét megszerettesd mással is?

A csokoládét mindenki szereti, emiatt inkább az a nehézség, hogy meg szeretném mutatni, hogy nemcsak az a fajta csoki létezik, amivel felnőttünk, vagy amit tonnaszámra találunk a boltok polcain. Óriási minőségbeli különbségek vannak, de ezt nem olyan egyszerű felismerni, mert a szép csomagolás, a hangzatos ígéretek, trendi ízkombinációk elterelik az ember figyelmét a lényegről. Igyekszem aktívan követni a nemzetközi trendeket, tagja vagyok a nemzetközi csokis közösségnek, sok külföldi készítővel, csokibolt tulajdonossal baráti viszonyban vagyok. Így nagyobb rálátásom van arra, hogy az embereknek mi fontos, hogyan lehet őket egyszerűbben megszólítani, mi az, ami nem működik.

Fotót készítette: @miabate

Kakaó Nagykövet! Mit is jelent ez?

Amikor elhatároztam, hogy nem a csokoládé készítése, hanem a kóstoltatása, az ismeretterjesztés az én utam, és szeretnék a magyar fogyasztókhoz szólni, sokáig gondolkodtam a megfelelő elnevezésen. Szerencsére viszonylag gyorsan kipattant ennek a névnek a gondolata a fejemből. Gyakran csokoládé nagykövetként hivatkoznak rám, de mindig kijavítom, hogy Kakaó Nagykövet, mert a névválasztás nem véletlen. Én nemcsak csokit kóstoltatok, hanem a kakaótermesztéstől a kakaó feldolgozásán át a fenntarthatósággal, az etikus kereskedelemmel, a bean-to-bar csokoládékészítéssel egyaránt foglalkozom, sokkal holisztikusabb szemlélettel szeretném átadni az embereknek a csokoládé iránti szenvedélyemet.

Mint csokoládékóstoló, mit gondolsz a mai csokoládékról, akár a nemzetközi és a hazai piacot összehasonlítva?!

Az utóbbi évtizedekben gombamód szaporodnak a kis csokimanufaktúrák világszerte, ami nekünk, csokiimádóknak fantasztikus hír. Maga a bean-to-bar vagy craft csoki trend az USA-ból indult, így ott a legelőrehaladottabb most is ez az irányzat. Szép fokozatosan gyűrűzik át a trend az Egyesült Királyságba, aztán Nyugat-Európába, és most már itt Közép- és Kelet-Európában is kezdünk felzárkózni. Ezzel párhuzamosan az ázsiai piac is rohamosan fejlődik. Érdekes megfigyelni, hogy azokban az országokban, ahol a csokoládékészítésnek évszázados hagyománya van, mint például Belgium, Svájc, Franciaország, kicsit nehezebb áttörni a tradíciók által emelt falakat az új hullámos csokikészítőknek. A fogyasztók jobban ragaszkodnak a megszokott ízekhez, a hagyományosabb ízkombinációkhoz. Magyarországon ezzel szemben azt tapasztalom, hogy az embereknek kevesebb viszonyítási alapja van ilyen téren a csokoládékhoz, így nyitottabbak az újdonságokra, izgalmas ízkombinációkra, szeretik a színes, látványos kreációkat.

Nagyon szerencsések vagyunk, hogy már 4 magyar manufaktúra is foglalkozik bean-to-bar csokoládé készítésével, és a bonbonkészítők közül is egyre többen váltanak jobb minőségű csokoládé-alapanyagra a megszokott belga pasztilláról. A specialty kávé vagy kézműves sör piacához képest még a csoki eléggé le van maradva, de én nagyon bízom benne, hogy a gasztronómiai érdeklődésű emberek egyre inkább észreveszik majd, hogy a csokoládéval is hasonló a helyzet, mint a fenti termékek esetében és nyitottabbak lesznek megismerni a kakaó útját, a készítés lépéseit.

Weboldaladon kis létszámú foglalkozásokat szervezel cégeknek ill. magánszemélyeknek is. Kifejtenéd, hogy ezek a programok, mit is rejtenek magukban?

Alapvetően rugalmasan alakítható csokikóstoló programok ezek, online vagy offline is nagyon jól működnek. Szerintem jó lehetőség minőségi idő együtt öltésére családoknak, baráti társaságoknak vagy akár csapatépítő jelleggel cégeknek is. A csokikóstolás mellett a résztvevők hasznos információkkal gazdagodnak a kakaótermesztést és csokoládékészítést érintő témákban is, de természetesen a lényeg a jó hangulatban eltöltött időn és az új ízek felfedezésén van. Igazi mindfulness tevékenység a kóstolás, ha megadjuk a módját.

A kóstolókat jellemzően szeptembertől áprilisig tartom, mivel ezután már túl meleg van ahhoz, hogy a csokoládét biztonságosan a résztvevőkhöz szállítsuk.

Fotót készítette: @miabate

Melyik a kedvenc csokid?

Ez szinte folyamatosan változik, mert nagyon sokféle csokit kóstolok napi szinten. Tulajdonképpen rekordszámú csokit kóstoltam az elmúlt hónapokban, amikor az International Chocolate Awards európai elődöntőiben több száz bonbont és táblás csokit kellett értékelnem. De vitathatatlanul vannak örök kedvenceim is, amiket szeretek újra meg újra megkóstolni. Ilyen a ChocoCard 76%-os Kolumbia Kutunsama étcsokoládéja vagy a Harrer Chocolat 71% India Malabar étcsokoládéja. Szeretem a magas kakaótartalmú tejcsokoládékat és azokat az ízesített csokikat, amikben valamilyen izgalmas ropogós textúra van, például kenyérmorzsa, kakaóbabtöret vagy olajos magvak.

Mik a további terveid a jövőben?

Mindenképp szeretném folytatni a kóstolókat és előadásokat, és nagyon szívesen foglalkoznék a fiatalabb korosztállyal is iskolai előadások keretén belül. Vannak ötleteim termékekre is, de ezek inkább szezonális dolgok, például karácsonyra vagy Valentin-napra, de még nem fedném fel most, hogy pontosan mik ezek.